Találkoztam Vele, kicsit féltem attól mit vált ki belőlem a rég nem látott
apám, érdekes volt...Az én képzeletben még úgy élt, mint egy sármos, jóképű
férfi, közben eltelt jó néhány év, most már lassan 70 éves lesz, egy megtört,
öreg emberke ült mellettem. Beszélgettünk, kérdeztem, Ő válaszolt, de már
valahogy nem az érdekelt, hogy miért nem keresett, hanem Ő maga, hogy mennyi
minden történt vele az élete során. Arra is rájöttem, hogy mindenek így kellett
történnie, hálát adok, hogy így történt, hogy a mostani apámtól mennyi pluszt
kaptam, mennyi törődést, figyelmet, és türelmet...amit tőle soha nem kaptam
volna.

Örülök, hogy találkoztam Vele, felszabadító volt, és egyben tanulságos is.

:))